Rakonczai László

A legfontosabb a pillanat. Az az egyszeri, megismételhetetlen, és soha újra meg nem történő másodperc, amikor a fotósnak lehetősége nyílik megállítani az időt, és megőrizni valamit, ami szép, ami fontos, érdekes, értékes, és valamilyen nem megmagyarázható módon jelentőségteljes. Távolról sem objektív folyamat ez- az elkészült kép nem csupán a valóság egy szeletét ábrázolja, benne él a fotós összes tapasztalata, életélménye, érzései, gondolatai. A fény-kép tehát egy különös kapcsolat, a valóság és az emberi lény találkozásának eredménye: azt mutatja meg, hogyan reagál valaki a körülötte történő eseményekre, hogyan lát másokat, és hogyan látja saját magát a világban. Mindennél fontosabb tehát a fotós számára, hogy az általa elkapott pillanat megfelelő legyen- hogy OTT ÉS AKKOR megtörténjen, ami számít, hogy a gép beállításaival ne vesszen el az értékes idő, hogy semmi más ne vonja el figyelmét a témáról. Nehéz ugyanis valóban értékes, s lényeges pillanatot elkapni. Nagyon nehéz. De akinek csak egyszer is sikerült, az többé nem tudja elfeledni a pillanat varázsát. Attól a perctől kezdve folyton a pillanatot üldözi, a pllanatot várja, azt hajszolja, azért kel hajnalban, azért utazik át országokat, azért tesz meg mindent- a PILLANATOT akarja újra, és újra, és újra...

Ebből a "betegségből" nincs gyógyulás- szerencsére...

Engem kilenc éve ejtett rabul a fénnyel rajzolás varázsa, s a szívemhez igazán közel álló terület az emberábrázolás- a körülöttem élők érzései, gondolatai, életútjai érdekelnek. Fotóztam már szép lányokat, nincstelen szerencsétleneket, mosolygós gyermekeket, szerelmes párokat, nehéz sorsú embereket, s mindig arra törekedtem, hogy valós lényüket mutathassam meg a világnak.

Szívből köszöntelek oldalamon, kellemes időtöltést kívánok Neked! Mielőtt elhagyod az oldalt, ne felejtsd el meglátogatni a vendégkönyvet! :)

A weblap elkészítése Medgyesi Árpád barátom munkája- köszönet érte!

Rakonczai László